zene bejegyzései 
lehet
, hogy már posztoltam, de az biztos, hogy most fogom. mert nagyon.
izgi
vasárnap volt esmét koncertünk, a bandával nekem egészen pontosan az ötödik. ám az első olyan, ahol majdnem 100 %-ban éreztem azt, hogy nem valami odatévedt külsős valaki vagyok, hanem a zenekar aktív, szerves része.
kellett már, és igazából valami teljesen megfogalmazhatatlan, nagyon csúcs érzés volt. nem voltunk hibátlanok és tökéletesek, mégis... annyira jól éreztük magunkat, annyira együtt volt a zenekar, a zene és a közönség, hogy hú. legalábbis így éreztem akkor ott, és azóta is bárakárhányszor beugrik egy-egy momentum.
pedig... nem voltak monitorok, semmi kontroll, ergo sem egymást, sem magunkat nem hallottuk igazán, mégis... hangulatos volt, vicces volt, izgalmas volt, jó volt.
gnomebone szerint ha ezt a produkciót és a gödörklub hangosítását tudnánk elegyíteni, na az igazán marhajó valami lehetne. hátjó. lesz még rá lehetőség bőven.
és most kicsit izgulok, mert átlépek blintékhoz, ahol jól kielemezzük a bulis videot. a felvétel egy mono kazettás videokamerával készült, ezért - na meg a már említett kevésbé jó hangosíts miatt - esélyes, hogy nem lesz jutubos minőség, de az talán kitűnik belőle, hogy miért is volt hangulatos és jó... feltéve, hogy közönségként is annyira élvezhető volt, nem pedig az elfogult rajongók kedvesudvariaskodtak kicsit. :)
voltok
ilyenek jöttek...
általános iskola 8. osztály. tinidiszkó (péntek délután kettőtől ötig). mindenki rohan haza suliból, hogy otthon gyorsan dizsis rucit ölthessen magára, és gondos hajbelövést követően visszatérhessen a föciterembe, ami ekkor bizony diszkóvá változott.
mikor volt idő rá, otthon még ellenőrizzük a kazettákat (kevés volt a buliidő, kazin keresgélni meg elég hosszadalmas dolog volt akkoriban), a kedvenc számokhoz tekerve bedobtuk a centrumos szatyorba, majd bandába verődve irány a suli.
ilyenkor útközben általában megdumáltuk, ki milyen klassz új számot tudott felvenni... azért nagyon izgalmas volt ám a felvevős rádiósmagnó mellett ülve arra várni, hogy az előre lenyomott 'rec+play+pause' kombóból mikor is kell a pause-t felengedni, hogy már éppen benne legyen a szám az elejétől, de az előtte szóló végéből, vagy a konferálásból ne vegyél fel semmit. aztán utána csendet felvenni, hogy jöhessen a következő nóta felvétele...
és 2 akkori kedvenc
ilyenül
Lackfi János: Gubóban
Szeretteimtől elhúzódom
barátságaimat visszakérem
mint hernyó, magamba gubózom
embrióként pörgök a térben.
Elém lép az éjszaka halkan
dobócsillagokkal felszerelt nindzsa
fekete ruháján rés a szemnek
egy szeme szűk rés, az is bandzsa.
Idegeim úgy rángatóznak
mint élő hús a kocsonyában
nézem, hogy belül mivé lettem
nézem, hogy ott kinn mit csináltam.
Mint meztelencsiga besózva
úgy fordulok ki most magamból
lét-kabát bélését kitárom
lettem egyszemélyes karambol.
Nincs sálam, de megigazítom
egyre szorosabb anakonda
surrogva röppennek az évek
dobócsillagnak homlokomba.
zene
ma van a világnapja, éljen és éljen!
hallgassunk sok-sok zenét, vagy írjunk, vagy játsszunk... esetleg is. kinek mihez van kedve. és ne csak ma, de mindig. mert a zene jó és kell.
és a zseni, akinek az ünnep köszönhető:
such a
fix
rízönnégy
én-ek
jól érzem magam mostanság, eléggé.
fáradt vagyok picit, igen. a sok próba, és a már-már folyamatosnak mondható koncertezés megbolondította kissé az életemet. csakis jó értelemben, természetesen. élek, pörgök, tanulok, énekelek sokat és ettől nekem jó. nagyon jó. egyelőre van csetlés-botlás, zavarban levés még próbákon is, persze. de igyekszem kihozni magamból a lehető legtöbbet, hogy egyre jobban összehangolódjunk, és ne csupán "a lelkes új" tagja legyek a zenekarnak, hanem tökéletesen beleérett része.
most alvás, aztán holnap irány vidék. pár óra próba, este pedig akkusztikus koncert. a körülmények kevéssé lesznek emberiek - szabadtér, hideg, pár arra tévedt járókelő -, mégis, izgatottan várom.
és addig, amíg nem érzem elég bátornak magam ahhoz, hogy eláruljam, októberben melyik ismert szórakozóhelyeken koncertezünk és mikor, beteszek egy - pici és zajos - énképet a kedd esti koncertről, ami részemről nem egészen úgy sikerült, ahogy szerettem volna, de tapasztalatszerzés, tanulópénz, és örülök, hogy volt és ott lehettem.
debüt
a tegnapi - vidéki, szabadtéri, kevésruhás - koncertet közös megegyezéssel főpróbának tekintjük...
és akkor holnap este - pesten, állítólagsátorban, téligöncben - majd. :)
